Tehetünk-e valamit a csípő diszplázia megelőzése érdekében?

A csípő diszpláziának bár van genetikai háttere, ez, a legújabb kutatások szerint, kisebb mértékben meghatározó, mint a környezeti hatás ami a kölyökkutyát éri születésétől az első 3 hónap végéig. A kiskutyák ugyanis nem diszpláziával születnek, hanem örökölhetnek egy hajlamot annak kifejlődésére. Az, hogy ez a hajlam később megjelenik-e vagy sem függ a korai környezettől, életvitelétől.

Életük legalább első nyolc hetét a kölykök általában az anyjukkal töltik. Kutatások kimutatták, hogy a tenyésztőnél fennálló életkörülményekhez kapcsolódó számos tényező befolyásolja a diszplázia kialakulását. Az egyik ilyen tényező a kölykök születésének az ideje.

A tavasszal vagy nyáron született kölyökkutyáknál a sok természetes D-vitamin segíti a vázrendszer egészséges fejlődését. A másik a mozgás milyensége, mennyisége és a talaj felszíne. Az olyan tenyésztőknél, akik farmon vagy kis gazdaságban éltek a napi, sokszínű természetes testmozgás lehetősége, mint szaladgálás, kúszás, egymással való birkózás vagy akár farönkön átmászás csökkenti a diszplázia kialakulásának kockázatát. A talajnak a szerepe abban rejlik, hogy a természetes talaj, mint a fű, föld tapadást biztosít a talpaknak, miközben nem túl kemény, csökkentve ezzel a fejlődő ízületek terhelését, és minimalizálva a balesetek esélyét.

Körülbelül 8-10 hét elteltével a kölykök új gazdához kerülnek, akinek külön figyelmet kell szentelnie arra, hogy egyrészt ne csúszós és/vagy kemény felületen közlekedjen a kiskutya, hanem lehetőség szerint füvön, földön vagy benti térben szőnyegen, másrészt kiemelten fontos, hogy a kölyök NE lépcsőzzön, mert a lépcsőzés erősen hozzájárul a DP kialakulásához.

És bár megdőlni látszik az a korábbi teória, hogy a túlsúly szintén növeli a DP kockázatát, azért mégis azt javasoljuk, hogy a kiskutya ne guruljon, de azért a csontjai sem zörögjenek.

az anyjukkal töltik. Kutatások kimutatták, hogy a tenyésztőnél fennálló életkörülményekhez kapcsolódó számos tényező befolyásolja a diszplázia kialakulását. Az egyik ilyen tényező a kölykök születésének az ideje.

A tavasszal vagy nyáron született kölyökkutyáknál a sok természetes D vitamin segíti a vázrendszer egészséges fejlődését. A másik a mozgás milyensége, mennyisége és a talaj felszíne. Az olyan tenyésztőknél, akik farmon vagy kis gazdaságban éltek a napi, sokszínű természetes testmozgás lehetősége, mint szaladgálás, kúszás, egymással való bírkózás vagy akár farönkön átmászás csökkenti a diszplázia kialakulásának kockázatát. A talajnak a szerepe abban rejlik, hogy a természetes talaj, mint a fű, föld tapadást biztosít a talpaknak, miközben nem túl kemény, csökkentve ezzel a fejlődő izületek terhelését, és minimalizálva a balesetek esélyét.

Körülbelül 8-10 hét elteltével a kölykök új gazdához kerülnek, akinek külön figyelmet kell szentelnie arra, hogy egyrészt ne csúszós és/vagy kemény felületen közlekedjen a kiskutya, hanem lehetőség szerint füvön, földön vagy benti térben szőnyegen, másrészt kiemelten fontos, hogy a kölyök NE lépcsőzzön, mert a lépcsőzés erősen hozzájárul a DP kialakulásához.

És bár megdőlni látszik az a korábbi teória, hogy a túlsúly szintén növeli a DP kockázatát, azért mégis azt javasoljuk, hogy a kiskutya ne guruljon, de azért a csontjai sem zörögjenek.

pő diszpláziának bár van genetikai háttere, ez, a legújabb kutatások szerint, kisebb mértékben meghatározó, mint a környezeti hatás ami a kölyökkutyát éri születésétől az első 3 hónap végéig. A kiskutyák ugyanis nem diszpláziával születnek, hanem örökölhetnek egy hajlamot annak kifejlődésére. Az, hogy ez a hajlam késöbb megjelenik-e vagy sem függ a korai környezettől, életvitelétől.

Életük legalább első nyolc hetét a kölykök általában az anyjukkal töltik. Kutatások kimutatták, hogy a tenyésztőnél fennálló életkörülményekhez kapcsolódó számos tényező befolyásolja a diszplázia kialakulását. Az egyik ilyen tényező a kölykök születésének az ideje.

A tavasszal vagy nyáron született kölyökkutyáknál a sok természetes D vitamin segíti a vázrendszer egészséges fejlődését. A másik a mozgás milyensége, mennyisége és a talaj felszíne. Az olyan tenyésztőknél, akik farmon vagy kis gazdaságban éltek a napi, sokszínű természetes testmozgás lehetősége, mint szaladgálás, kúszás, egymással való bírkózás vagy akár farönkön átmászás csökkenti a diszplázia kialakulásának kockázatát. A talajnak a szerepe abban rejlik, hogy a természetes talaj, mint a fű, föld tapadást biztosít a talpaknak, miközben nem túl kemény, csökkentve ezzel a fejlődő izületek terhelését, és minimalizálva a balesetek esélyét.

Körülbelül 8-10 hét elteltével a kölykök új gazdához kerülnek, akinek külön figyelmet kell szentelnie arra, hogy egyrészt ne csúszós és/vagy kemény felületen közlekedjen a kiskutya, hanem lehetőség szerint füvön, földön vagy benti térben szőnyegen, másrészt kiemelten fontos, hogy a kölyök NE lépcsőzzön, mert a lépcsőzés erősen hozzájárul a DP kialakulásához.

És bár megdőlni látszik az a korábbi teória, hogy a túlsúly szintén növeli a DP kockázatát, azért mégis azt javasoljuk, hogy a kiskutya ne guruljon, de azért a csontjai sem zörögjenek.